Jakabszállás község címere ( a továbbiakban címer):
Csücskös talpú pajzs, mezője két részre osztott. Első kék mezőben: Szent Jakab Apostol arany ruhás alakja lebeg. Kezében és ruháján jelképei: vándorbot, vízszállító edény, kagyló. A második ezüst mezőben: zöld talajon kék ruhás, vörös nadrágos, sárga csizmás, vörös prémkalpagos kiskun vitéz áll. A címeralakok egy piros tetejű, fehér falú házat emelnek a magasba. A kun vitéz bal kezében arany ekevasat tart. A pajzsot ötágú, arany, heraldikai korona fedi.
A címer szimbolikus jelentése
A címer jelképei településünk nevét és ősi múltját idézik. Jakabszállás községet a IV. Béla Király (1235-1275) hívására Magyarországra érkezett kunok alapították. A korábban nomád állattenyésztést folytató kunok letelepülése (állandó szállásaik létesítése) összefüggött a kereszténység felvételével. A megkeresztelt nagycsaládok, nemzetségek igyekeztek templomos helyek közelében állandó telepeket létrehozni. Településünk ősét egy kun nagycsaládfő alapította, aki a keresztségben Szent Jakab apostol tiszteletére, a Jakab nevet kapta. Így született meg Kecskemét mezőváros közelében Jakabszállás település, feltehetően az Anjou-kor közepén. Zsigmond király (1387-1437) oklevelében védelméről biztosította a Kecskemét környéki, jakabszállási kunokat szabad mozgásukban. Gyárfás Istvántól tudjuk, hogy Mátyás király (1458-1490) már vásár jogával is megajándékozta Jakabszállást.
A címer ennek a múltnak kíván emléket állítani amikor szent Jakab apostolt, mint égi pártfogót, és a Jakab nemzetségfőt megjelenítő kun vitézt egyaránt címeralakként ábrázolja. Mindketten egy házat emelnek magasba, amely a szállásnak, mint állandó településnek a jelképe. A kun vitéz bal kezében tartott ekevas jelzi a település mezőgazdasági jellegét, hogy az itt lakók mindenekelőtt ettől a munkától várják a boldogulásukat.
A középkori Jakabszállás község a török időkben elpusztult. Mint lakatlan pusztát 1745-ig Kecskemét bérelte, majd a redemptiót követően három kiskun település Félegyháza, Majsa és Szabadszállás birtoka lett. A címerben szereplő kun vitéz az egykori Kiskun Kerülethez való tartozást is jelképezi. 1745-öt követően a kiskunok ismét kollektív nemességet élveztek. Nem tartoztak földesurak alá, hanem közvetlenül a nádor irányította őket. Szabadságukért katonáskodniuk kellett. A címeren látható korona az egykori nemesi szabadság és a magyar királyokhoz való közvetlen tartozás szimbóluma.